A Poliatomi ionok olyan ionok, amelyek egynél több atomból állnak. Például a nitrátion, NO3-egy nitrogénatomot és három oxigénatomot tartalmaz. A poliatomi ion atomjai általában kovalensen kapcsolódnak egymáshoz, ezért egyetlen, töltött egységként maradnak együtt.
1.szabály. A kation először a névben van írva; az anion a névben második.
szabály 2. Ha a képletegység két vagy több azonos poliatomikus iont tartalmaz, akkor az ion zárójelben van írva a zárójelen kívül írt alindextel.

megjegyzés: a zárójeleket és az alindexet csak akkor használjuk, ha a képletegységben több mint egy poliatomikus ion van jelen(pl. a kalcium-szulfát képletegysége “CaSO4”, nem “Ca (SO4)”).

3.szabály. Ha a kation egy rögzített töltésű fémion, akkor a kation neve megegyezik azzal a (semleges) elemmel, amelyből származik (például Na+ = “nátrium”). Ha a kation egy változó töltésű fémion, akkor a kation töltését római számmal, zárójelben kell feltüntetni, közvetlenül a kation nevét követve (pl. Fe3+ = “vas(III)”).
4.szabály. Ha az anion egy monatomi ion, akkor az anion neve az utótag-ide hozzáadásával az elemnév gyökeréhez (pl. I- = “jodid”).
Megjegyzés: a görög előtagokat nem használják az atomok vagy a poliatomikus ionok számának jelölésére a vegyület képletegységében(például a Ca (NO3)2 “kalcium-nitrát”, nem “kalciuim-dinitrát”).