az intenzív állattenyésztés (gyári gazdálkodás) növekedése jelentős környezeti károkat okoz világszerte. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ezt mondta: “az állattenyésztési ágazat a legsúlyosabb környezeti problémák egyik legfontosabb két vagy három legjelentősebb hozzájárulójaként jelenik meg, minden léptékben, a helyitől a világig.”

az ENSZ a globális húsfogyasztás 76%-os növekedését tervezi a század közepére, beleértve a baromfi fogyasztásának megduplázását, a marhahús 69% – os növekedését és a sertéshús 42% – os növekedését. Ez azt jelenti, hogy az alább felsorolt problémák valószínűleg súlyosbodnak, mivel az állattenyésztési ágazat növekszik a kereslet kielégítése érdekében.

éghajlatváltozás

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az állattenyésztési ágazat hozzájárul a globális üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 14, 5% – ával, ami tovább növeli az éghajlatváltozást. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) azt mondta, hogy “csökkenti a hús-tejtermék-fogyasztás” egy a szükséges intézkedéseket, hogy korlátozza a globális hőmérséklet emelkedik alatt 1.5 C 2030-ra, ami után nem lesz katasztrofális éghajlatváltozás hatásai, ha az ajánlások nem követte.

az állattenyésztési ágazat számos módon hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, többek között:

• az Erdőirtás okozta bővítése legelők s föld, a takarmány-növények
• fosszilis üzemanyag előállításához használt műtrágyák a takarmány-termelés
• Fenntartása ipari állattenyésztés felszereltség
• a takarmányt, majd feldolgozás, szállítás állati termékek
• a Metán kibocsátás a bontás, a műtrágyák, valamint a trágya
• a Metán felszabadulás enterális erjedés (kilélegzett által állatállomány)

A tanulmány az Intézet által a Mezőgazdaság, valamint a Kereskedelem Politika (IATP), valamint a CIVIL szervezet, Gabona megállapította, hogy együtt, a világ öt legjobb húst, a tejipari vállalatok most több éves üvegházhatású gázkibocsátásért felelősek, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok Exxon, Shell vagy BP.

vízszennyezés

globálisan a mezőgazdaság a legnagyobb vízszennyezési forrás – és az állattenyésztési ágazat jelentős mértékben hozzájárul. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (IWMI) 2018. évi jelentése megállapította, hogy:

“…az állattenyésztés intenzívebbé válása-a világ állattenyésztési száma 1970 óta több mint háromszorosára nőtt-új szennyező anyag-osztályt látott: antibiotikumok, vakcinák és hormonális növekedésserkentők, amelyek a gazdaságoktól a vízen át az ökoszisztémákba és az ivóvízbe utaznak. Ugyanakkor az állattenyésztésből származó szerves anyagok által okozott vízszennyezés jelentősen szélesebb körben elterjedt, mint a városi területek ökológiai szennyezése.”

a hús-és állattenyésztési ágazatot okolták az óceáni “holt zónák” miatt is, amelyekben a tengeri életet elpusztították a mérgező mezőgazdasági kifutások, amelyek a part menti vizekbe ürülő folyókba ömlenek.

levegőszennyezés

az üvegházhatású gázok mellett az állattenyésztés jelentős légszennyezést okoz. A kutatások azt mutatják, hogy az állattenyésztés számos levegőben lévő szennyező anyag forrása, beleértve a gázokat, a szagokat, a port és a mikroorganizmusokat. Becslések szerint a mezőgazdasági ammónia-kibocsátás 50% – os csökkentése világszerte 59 országban évente több mint 200 000 halálesetet akadályozhat meg.

biodiverzitás-csökkenés

a Természetvédelmi Világalap (WWF) 2017-ben jelentést tett közzé, amelyben kijelenti, hogy “a biodiverzitás elképesztő mértékben eltűnik az általunk fogyasztott élelmiszerek és az állattenyésztési ágazatunkat ellátó takarmány miatt…” a jelentés szerint a biológiai sokféleség világszerte bekövetkezett csökkenésének 60% – a az állattenyésztésre vezethető vissza. Egy másik tanulmány kijelenti: “az állati eredetű élelmiszerek emberi fogyasztása az egyik legerősebb negatív erő, amely befolyásolja a szárazföldi ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzését. Az élőhely elvesztésének egyetlen legnagyobb hajtóereje az állattenyésztés, és mind az állattenyésztés, mind az alapanyag-termelés növekszik a fejlődő trópusi országokban, ahol a biológiai sokféleség többsége él.”

antibiotikum-rezisztencia és állattenyésztés

A Centers for Disease Control (CDC) szerint az antibiotikum-rezisztencia az egyik legsürgetőbb veszély a közegészségügyre. Az antibiotikum-rezisztencia akkor fordul elő, amikor a baktériumok képesek legyőzni azokat a gyógyszereket, amelyek megölik őket. A legtöbb antibiotikumot haszonállatoknak táplálják, amelyek antibiotikum-rezisztens “szuperbugokat” hozhatnak létre, amelyek megfertőzik az embereket. Egy 2015-ös tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy: “az emberi fogyasztásra szánt állati fehérje iránti kereslet világszerte példátlan ütemben növekszik. A Modern állattenyésztési gyakorlatok az antimikrobiális szerek rendszeres használatával járnak, ami potenciálisan növeli a baktériumok szelekciós nyomását, hogy ellenállóvá váljanak.”Egy másik tanulmány a kérdésben azt mondta:” az egyik megoldás az antimikrobiális fogyasztás csökkentésére az állattenyésztésben az alacsony állati fehérjetartalmú étrend előmozdítása lehet.”

értékes erőforrások felhasználása

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a bolygó jégmentes földterületének 26%-át állattenyésztésre használják, a földek 33% – át pedig állattenyésztésre használják. A FAO azt mondja: “az állattenyésztési ágazat a földhasználat változásának egyik legfontosabb mozgatórugója. Minden évben 13 milliárd hektár erdő terület miatt elveszett a földhasználat mezőgazdasági használ, mint a legelőre, vagy szántóföldi, mind az élelmiszer, illetve állati takarmány növénytermesztés.”

A Marhahústermelés önmagában a globális mezőgazdasági területek mintegy háromötödét használja fel, de a világ fehérjéjének kevesebb mint 5% – át adja, a Worldwatch Intézet jelentése szerint, amely szintén kimondja: “a hústermelés is sok vizet fogyaszt. A mezőgazdaság a világ rendelkezésre álló édesvízének mintegy 70 százalékát használja fel, ennek egyharmadát az állatállományba táplált gabona termesztésére használják.”Egy kilogramm marhahús előállításához 15 000 liter vízre van szükség, ami sokkal több, mint amit számos vágott élelmiszer, például rizs (3400 liter / kg) vagy burgonya (255 liter) igényel.