szerint hvg.hu, úgy tűnik, hogy a magyarok Hun származásáról szóló érv újra megjelenik. A honfoglalás idejéből származó leletek elemzése alapján a genetikusok azt állítják, hogy őseink DNS-e nagyon hasonló volt a Hunokéhoz. Ráadásul azt feltételezik, hogy nem a hódítók beszélték a magyar nyelvet, hanem az avarok, akik a Kárpát-medencében éltek, amikor a magyarok megérkeztek.

A Régészeti genetika egy fiatal tudományterület, amely elsősorban csontmaradványokból kinyert DNS segítségével igyekszik rekonstruálni a történelmi eseményeket és eredeteket. A genetikailag sikeresen elemzett legrégebbi leletek több tízezer évesek. Így tudták meg a tudósok, hogy a neandervölgyi nem tűnt el teljesen, mert az emberi DNS 2-4% – A származik tőlük.

Török Tibor és csapata a Szegedi Tudományegyetem genetikai Tanszékén tanulja a hódítók genetikáját. A kutatók a Csontmaradványokból kivont mitokondriális DNS (mtDNA) elemzésével próbálják megfejteni a magyarok őstörténetét.

tanulmányukban meglepő következtetésre jutottak, hogy a hódító magyarok részben a hunoktól származnak.

Ez a nézet, amely sokáig domináns volt, az utolsó idők nyelvi/Régészeti megközelítésével hamisnak bizonyult. Tehát nem meglepő, hogy a genetikai eredmények meglehetősen zajosak voltak a tudományos világban.

számos tanulmány bizonyította, hogy a mai magyarok DNS-ének csak 4% – A mutat Ázsiai származást. Ez azonban még mindig a legmagasabb arány a szomszédos nemzetekhez képest, ami valószínűleg a Hun, az Avar beáramlásának köszönhető. De a Szegedi kutatócsoport is érdeklődik a maradék 96 százalék komponensei iránt. Úgy tűnik, hogy az összetevők többsége a neolit-bronzkor ősi európai rétegében található. További részletek egy bonyolult, jól strukturált genetikai méretből derülhetnek ki.

a magyar hódítók genetikájával kapcsolatban a tudósok 30-40% Ázsiai komponenst találtak. Az a tény, hogy ez az arány 4% – ra csökkent, azt jelenti, hogy a vizsgált hódítók 10% – ban hozzájárultak a mai magyarok genetikai arcához. Mivel a honfoglalás után a Kárpát-medencében nem történt jelentős népességváltozás, az eredmények alátámasztják a korábbi adatokat, amelyek szerint nem volt sok hódító.

a kutatócsoport sok időt töltött az ázsiai összetevő eredetének kitalálására. A teljes mtDNS genomot újraszabályozták, hogy minél több információt kapjanak. Elméletileg az ázsiai komponens finnugor nemzetekből, Szkítákból, Hunokból és Avarokból származhat. Azonnal kizárták a finnugor származást, és arra a következtetésre jutottak, hogy a hunok a legjobban illeszkednek a koncepcióhoz. A másik két Csoport hozzájárulása azonban nem zárható ki teljesen.

Török Tibor szerint manapság a régészek megközelítését leginkább a finnugor elmélet határozza meg. Bár ez valójában nem Régészeti elmélet, mivel a hódítók maradványai sztyeppe kultúrát jelentenek. Ennek ellenére a régészek meglehetősen negatívan reagáltak az új tanulmány eredményeire, mivel úgy vélik, hogy a nyelvi kapcsolat független a genetikai kapcsolattól, tehát a kutatócsoport ellentmond egy nem létező szempontnak.

iratkozzon fel a Daily News Hungary hírlevelére

Török Tibor csapata továbbra is meggyőződése, hogy a nyelvészet és a genetika nem teljesen független egymástól.

ráadásul a domináns elmélet azt állítja, hogy a magyar nyelvet a hódítók hozták, így a kutatók azt gondolják, hogy több genetikai nyomattal rendelkeznek, mint a mai magyarok. Is, tudósok még mindig származnak a hódítók proto-Uralic nemzetek, mint senki sem jött ki egy jobb alternatíva. Hozzátette, hogy elég sokat mond, ha valaki olyan dühös lesz, hogy meghallja a Hun affinitást.

a hódítók társadalmi rétegei az egyik legfontosabb régészeti kérdés. Hosszú ideig kevés fegyveres elitnek tekintették őket. Az igazi kérdés a számokra vonatkozik, mert az elit kevesek nem tudták elhozni a nyelvet, vagy legalábbis nem tudták a nyelvüket dominánssá tenni a tömeg ellen. Annak ellenére, hogy a mintegy kétszáz hódító genetikai adatai támogatják ezt az elképzelést, a köznép “barer” temetőinek vizsgálata csak a közelmúltban kezdődött.

a tanulmány másik fő megállapítása, hogy a honfoglalók megérkezésekor a Kárpát-medencében már élő emberek nyelve lehetett a magyar.

Ez az Avar populációt jelentené, de a kutatócsoport nem jutott olyan messzire, hogy kijelentse, hogy magyarul beszélnek, mert nem tudnak nyelvi következtetéseket levonni a génekből. Ez a hipotézis valójában nem új a régészek és történészek vitái között.

úgy tűnik, hogy a genetikai adatok is alátámasztják ezt az elméletet, mivel az Onoğur bolgárok törökül beszéltek, és ha valóban egy Onoğur csapat volt, kevés számban, amely vállalta a hódítást, akkor meg kellett találniuk a nyelvet a helyén. Ha ez a hipotézis igaz, akkor csak az Avar korszak lakosságát lehetett figyelembe venni a nyelvet beszélő emberek keresésekor, és természetesen nem a főnökök, mert valószínűleg hasonlóan kicsi elit voltak, mint a magyar hódítók.

összességében megállapításaik alátámasztják a jól ismert hipotézist, amely szerint a hódítók egy csoport lehettek az Onoğur bolgárok között, akik Közép-Ázsiából származtak, és korábban szoros kuszin-szövetség volt a hunokkal.

a kérdés továbbra is vita tárgya.

Kiemelt kép: A barbárok inváziója vagy a Rómához közeledő Hunok (színfestés) – Wiki Commons BY Ulpiano Checa

Ce: bm