PMC
a Vita
Bőr ideg sérülése gyakori után boka műtét eredményeként vágás, zúzódás, vagy csapda által okozott varrat lekötésével (Salamon et al., 2001; O ‘ Neill et al., 2007; McMahon et al., 2011; Hughes et al., 2014). Bizonyos esetekben helyi, fájdalmas neuromák alakulhatnak ki (Shim et al., 2014). Ezeknek a szövődményeknek két oka van. Először is, a sebészeti bemetszés magában foglalhatja a bőr idegének eloszlási területét. Redfern et al. (2003) tanult 56 beteg, aki átesett nyitott csökkentése, valamint a belső tartást 64, aki megkapta a konzervatív kezelés gipsz rögzítés a boka ízületi törések. 2 éves nyomon követési időszak alatt az esetek 15% – át a felületes peroneális idegkárosodás tünetei, például a helyi fájdalom befolyásolták. A boka poszterolaterális sebészeti megközelítésének alkalmazása hatékony módszer volt a felületes peroneális ideg védelmére (Redfern et al., 2003). Továbbá anatómiai vizsgálatok igazolták, hogy a felületes peroneális ideg gyakran sérülhet a nyílt redukció és az oldalsó malleolus belső rögzítése során a nyílt redukciós eljárásokban. Például a B típusú felületes peroneális idegek esetében a Blair & Botte osztályozás szerint a hátsó idegág ferdén halad át az oldalsó malleoluson (Halm and Schepers 2012). Ez a felületes peroneális idegkárosodás kockázatát jelenti, amikor oldalsó megközelítést alkalmaz az oldalsó malleolus törés rögzítésére. A boka arthroscopy műtét megközelítésével kapcsolatban az anteromediális megközelítés károsíthatja a felületes peroneális ideget, és károsíthatja a saphena ideg dorsalis pedis ágát (Takao et al., 2001; Ucerler et al., 2007; Hughes et al., 2014). A sural idegkárosodás azonban gyakoribb a zárt perkután Achilles-ín varratműtétben; míg a varratok az ín mindkét oldalán áthaladnak, az öltések vagy a szúrás magában foglalhatja a sural ideget (McMahon et al., 2011). Shim et al. (2014) igazolta, hogy a tünetek konzervatív kezeléssel nem enyhíthetők, és műtéti eltávolításra volt szükség a mediális dorsalis bőr ideg fájdalmas neuromájában szenvedő betegeknél. A jelenlegi vizsgálatban négy betegnél nem tapasztaltunk javulást konzervatív kezelést követően (két esetben szurális idegsérülés, egy esetben felületes peroneális idegkárosodás és egy esetben saphenosus idegkárosodás). A boka körüli bőrideg felszínes, a neuromák viszonylag könnyen kialakulhatnak. Ezek olyan jelentős tünetekhez vezetnek, amelyeket konzervatív terápiával nehéz enyhíteni, ezért sebészeti kezelés ajánlott (2.ábra).
egy 46 éves férfi beteg, aki jobb íntörést követően perkután ínvarrási műtéten esett át.
Ez a beteg a műtét után a laterális dorsalis pedis zsibbadását tapasztalta, helyi fájdalommal és kellemetlenséggel a láb alja melletti oldalsó dorsalis pedisnél a műtét után 4 hónappal. A) A láb oldalnézete zsibbadt területet mutat; B) a láb hátsó nézete zsibbadt területet mutat; a nyíl sebészeti heg és neuroma képződést mutat; C) a helyi neuroma ultrahangképe. M, 1+, 1–, 2–: gyanús elváltozások a B-ultrahang során, nincs gyakorlati jelentősége.
a boka Bőrideg-sérülését számos klinikai tanulmányban a láb-és bokaműtét komplikációjaként jelentették. A sérülés utáni neurológiai funkció megfigyeléseit azonban gyakran elhanyagolják az elsődleges probléma klinikai megfigyelései (például törés vagy deformitás korrekció) mellett. A perifériás idegsérülések kezelésére vonatkozó korábbi vizsgálatok általában a motoros idegsérülés utáni funkció helyreállítására és helyreállítására összpontosítottak, míg a bőr idegi sérüléseinek természetes előzményeit és megfigyelési nyomon követését gyakran elhanyagolják. Előző nyomon követése megfigyelések cutan ideg sérülése a boka szereplő megfigyelések a donor-site sérülések után sural ideg oltása. A donor helyén fellépő rendellenes érzés a transzplantáció után 3 hónappal eltűnt, a dorsalis pedis közepén és a boka elülső oldalán (Buntic et al., 2002). Gideroglu et al. (2005) 1 éves nyomon követési megfigyelést végzett az érzékelés helyreállításáról a saphena idegfedél műtét után, és arra a következtetésre jutott, hogy bár az érzés minden betegnél helyreállt, csak három esetben tért vissza a nem sérült oldalra (3/14). Ez arra utal, hogy nem csak a boka bőrideg-sérülésének helyreállítási ideje hosszú, hanem az érzés hiánya is fennállhat. A jelenlegi vizsgálatban minden csoportban a betegek legalább 6 hétig rendellenes érzést tapasztaltak a bőr ideg innervációs régiójában, majd hyperpathia jelent meg az érzékszervi funkció helyreállítása során. A saphena nervus hyperpathia időtartama rövid volt (legfeljebb 1 hónap), de a suralis ideg viszonylag hosszú volt (legalább 2 hónap). 3 hónap elteltével az érzékelési rendellenességeket fokozatosan enyhítették, egyes esetekben normalizálódtak. A három idegsérülési csoport közül a sural ideggyógyulás a leglassabb volt, fájdalmas neuromák jelenlétével a beidegzési zónában. Azonban a fenti bőrideg-sérülés régió érzékelése fokozatosan normalizálódott a műtét után 6 hónaptól 1 évig. Ez különbözik a teljes idegi transzekciós sérülést vagy a bőr idegének átültetésre történő betakarítását követő helyzettől, mivel a sérülést csak túlzott tapadás vagy zúzódás okozhatja, ami bizonyos esetekben teljes gyógyulást tesz lehetővé. Motoros idegsérülés esetén a felépülés szorosan összefügg az idegsérülés és a célszerv (domináns izom) közötti távolsággal. Az axonális regeneráció alapján az érzékszervi idegek várhatóan követik a megfelelő regenerációs törvényt. A klinikai nyomonkövetési megfigyelések azonban megerősítették, hogy a boka bőrideg-sérülése utáni helyreállítás általában 4-6 héten kezdődik, a teljes gyógyulás általában 6 hónapot vagy hosszabb időt igényel.
a Kaplan-Meier görbék szerint a bőr idegsérülése után a teljes gyógyulás általában 6-9 hónapig tartott. A felületes peroneális, surális és saphenosus idegek összehasonlítása azt sugallta, hogy a felszíni peroneális idegben a gyógyulás a leggyorsabb, valószínűleg a ramus communicans és az idegeloszlás régiójának elősegítő hatása miatt. Anatómiai vizsgálatok szerint a szurális ideg és a felületes peroneális ideg rami kommunikánsai a dorsalis pedis és a metapedes anterolaterális részében (Nagabhooshana et al., 2009). Drizenko et al. (2004) kimutatta, hogy a rami communicantes 58% – a körülbelül 4-5 cm-re található az oldalsó malleolustól 55 esetben. Néhány közelmúltbeli anatómiai tanulmány kimutatta, hogy a felületes peroneális idegnek gyakran van egy mély ága, amely szerepet játszhat a lábérzet helyreállításában (Tzika et al., 2012). Mindazonáltal a rami communicantes a bőr idegének különböző törzsei között is létezik, ami különböző klinikai megjelenéseket eredményez a boka bőr idegi sérülése után.
Ez a tanulmány két fő korlátozással rendelkezik. Először is, nem kapcsoltuk össze a boka bőrsérülését a boka funkcionális értékelésével, elsősorban a betegek eredeti betegségeinek és sérüléseinek, valamint a sebészeti kezeléseknek a különbségei miatt. Másodszor, fájdalmas neuromákban szenvedő betegeknél a műtéti eltávolítást az eredeti műtét után 1 évvel végezték el, további nyomon követési megfigyelésekre volt szükség a neurológiai funkció helyreállításának felméréséhez a műtét után.
Leave a Reply