Vita

Cervicofacial actinomycosis 1-4 13-15.

a cervicofacialis aktinomycosisban a leggyakrabban érintett területek közé tartozik a submandibularis tér 3 6 7 10 11 16 17, cheek 3, parotis mirigy 2 3 8 16 18-20, fogak 3, nyelv 3, orrüreg, fogíny és szájüreg, hypopharynx, Ary-epiglottic fold mediális aspektusa 3, parapharyngealis tér, hyoid terület és a pajzsmirigy porc területe 16, a frontális régió 21, a nyak nyirokcsomói 6.

fiatal felnőttekben enyhe a férfiak prevalenciája 11 12.

a férfi betegek jól ismert hajlama a betegség megszerzésére az életkor függvényében változik, és úgy tűnik, hogy különösen hangsúlyos a 20-60 éves betegeknél, a legmagasabb előfordulási gyakoriság a 11-40 év közötti nőknél, valamint a 21-50 éves férfiak esetében 9.

nincs faji hajlam vagy földrajzi tényezők 11.

a nyaki aktinomikózis legtöbb esete odontogén eredetű, és túlnyomórészt immunkompetensű egyénekben fordul elő 5.

az Aktinomyces általában alacsony patogenitású, és csak a korábbi szövetkárosodás esetén okoz betegséget 5: például, mint egy szövődménye maxillo arc trauma (síp sérülés az arc 21), miután a sebészeti eljárások és/vagy fogászati manipulációk 13, olyan betegeknél, akik rossz szájhigiénia vagy fogszuvasodás 3 6 11, a legutóbbi fogászati kezelés, amely általában magában foglalja a kitermelés egy mandibuláris moláris 2 8 10 11.

az Actinomyces olyan baktériumok, amelyek nem tudnak áthatolni az egészséges szöveteken, és a nyálkahártya lebomlása a 3 11-es fertőzés előfeltétele.

az aktinomikózis endogén fertőzés, nincs személy-személy átvitel 11.

az alultápláltság, a sugárterápia, az alkoholos, legyengítő állapotok, mint például a cukorbetegség, a malignitás és az immunszuppresszió, hajlamosító tényezőknek tekintendők.

a fertőzés gyakori kezdeti jelei és tünetei, mint például láz, hirtelen fellépő cervicofacialis fájdalom, duzzanat, erythema, oedema és suppuration hiányozhatnak 2 8.

egyes szerzők leírták a cervicofacialis aktinomycosis szokatlan eseteit, amelyek akut felső légúti elzáródásként és sürgősségi tracheostomia 16 19-ként jelentkeznek.

egy másik betegnél kiterjedt nyaki, posterior mediastinalis és hasi lymphadenopathia alakult ki 6.

A fertőzés leggyakrabban mutatja be, mint egy krónikus tömeg 6 10 16, mint egy suppurativ vagy indurative tömeg 8 21 kisütés orrmelléküregek 5 10 13 20,, mint belüli szóbeli elváltozások 13, kombinálva a fültőmirigy cystoadenolymphoma 19, mint egy krónikus, gyakran úszó tömege gyakran található a határon az állkapocs 6 10, vagy anélkül nyaki nyirokcsomó-duzzanat 6.

egyes szerzők szerint az aktinomikózis ritkán foglalja magában a 3 10 11 regionális nyirokcsomókat,vagy késő 3.

a klasszikus kéngranulátum makroszkopikus jelenléte szövetmintákban vagy vízelvezetésben segíthet a diagnózisban, de Nocardiosis is jelen lehet kéngranulátumokkal 3 7 10 15.

egyes szerzők szerint a mintákban a jellegzetes kéngranulátumok csak az esetek 35-55% – ában vannak jelen. Ezekben az esetekben a diagnózis végleges 5 10 11 13 15 16.

a fertőzés csendben szubakut formában, szilárd tömegként fejlődik ki, lassan növekszik a fájdalom nélkül 11 a koponyacsontok eróziójával 20 és az alsó állkapocs ramusának beszivárgása 8 19.

az aktinomikózis különböző formákban jelenhet meg, és más fertőzéseket, például tuberkulózist, más krónikus granulomatózus elváltozásokat, gombás fertőzést vagy akár rosszindulatú daganatot is utánozhat, mind klinikailag, mind radiológiailag 1-8.

Képalkotó technikák, mint a CT, MRI általában hozam nem-specifikus megállapítások hozzájáruló csak meghatározni radiológiai jellemzők a tömeg, de a részvétel a szomszédos lágy szövetek 2 3 10 11 16.

ezek a technikák csak mennyiségi információkat szolgáltatnak (a sérülések határai és határai, A tartalom homogenitása és sűrűsége, lokalizáció, a környező szervek behatolása stb.) 11.

a diagnózis nehéz lehet, mivel a betegség általános ismerete hiányzik, és a 10-17.

a szervezet izolálása és azonosítása 2-3 hétig tart (lassan növekszik).

a tenyészeteket azonnal anaerob körülmények között kell elhelyezni, és körülbelül 48 órán át inkubálni 3 11.

az FNAC a választott módszer a nyaki aktinomikózis diagnózisában. Ez egy egyszerű, biztonságos, gyors és rendkívül hatékony módszer 2 12 23.

egyre fontosabbá vált, mivel nemcsak morfológiai azonosítást tesz lehetővé, hanem hatékony eszköz a mikrobiológiai azonosításhoz szükséges anyagok gyűjtésére 5 7 9 10 11 13 21-23.

az Aktinomikózisok általában több antibiotikumra érzékenyek: penicillin G, kloramfenikol, tetraciklin, eritromicin, klindamicin, imipenem, sztreptomicin, harmadik generációs cefalosporinok 1-16.

a Penicillin az elhúzódó kezelésre választott gyógyszer, amelyet általában 2-12 hónapig adnak be 5 7 13 15 16 18 21 22 24.

tetraciklin és eritromicin alkalmazása a 10 11 penicillinre vagy intravénás penicillinre allergiás betegeknél, szájon át történő alkalmazásra 8 17.

a kezelés akut fázisában a penicillin helyettesíthető harmadik generációs cefalosporinokkal, amelyek akkor is hatékonyak, ha más baktériumokkal történő társfertőzés, amely nem reagál a penicillinre, az Actinomyces 2 10 13 okozta tünetek tartósságát okozza.

a szteroid (például metilprednizolon) hatékonyan kiküszöböli a maradék gyulladásos granulomatózus reakciót 2 11.

a sebészeti beavatkozást gyakran a csont curettage-jére, a nekrotikus szövet reszekciójára, a sinus traktusok kivágására, a lágyszöveti tályogok elvezetésére 5 8 15 19 22.

a műtét fontos szerepet játszik mind az aktinomikózis diagnózisában, mind kezelésében 10 20.

műtétre van szükség, ha a CT és mi nem tudjuk kizárni a neoplazmát 3 8 16 19.

Ha a cervico-arc fertőzés körülírt, kis méretű, illetve nem jár a elvezetését sipolyok, orvosi megközelítés inkább egy sebészeti eljárás 11.