Milrevcom kiáltvány a kérdést az orosz Ideiglenes Kormány

október 6-Án, a német előre fenyegeti a várost, a kormány, miután tanácsot a katonai terveket sző, hogy ürítsék ki Moszkvába. Az Ispolkom megtámadta a lépést, és Trockij a katonák szekcióját, akik többnyire mensevikek voltak, megszavazták a kiürítést elítélő határozatot. Az Ideiglenes Kormány határozatlan időre elhalasztotta az evakuálást. A Petrogradi helyőrségi egységek frontra küldésére tett kísérleteit a csapatok és az Ispolkom ellenállt.

október 9-én a szovjetek fontolóra vették a Forradalmi Védelmi Bizottság létrehozását. A bolsevikok és Trockij módosították az állásfoglalást, hogy Petrograd biztonságát a német és a hazai fenyegetések ellen is biztosítsák. A szovjet Plenum megszavazta a “gyűlés” Bizottságot… a Petrograd védelmében részt vevő összes erő… a munkások felfegyverzése… Petrograd forradalmi védelmének biztosítása… ellen… katonai és polgári Korniloviták.”

az Ispolkom október 12-én jóváhagyta a mensevik ellenállás elleni állásfoglalást, a szovjet pedig október 16-án hagyta jóvá (a mensevikek és SRs figyelmeztetései ellenére), létrehozva a Katonai Forradalmi Bizottságot (Voenno-Revoliutsionnyi Komitet), más néven Milrevcom vagy katonai Bizottságot.

A Katonai-Forradalmi Bizottság elnöke Pavel Lazimir volt, helyettese Nikolai Podvoisky volt. Ez volt a bolsevik katonai szervezet tevékenységének frontja. Podvoisky a felkelés napján vette át a Bizottság hivatalos irányítását, Vladimir Antonov-Ovseenko titkárként. Az Ispolkomot és az ideiglenes kormányt kizárták a petrográdi Katonai Körzet erőinek irányításából, mivel nagyon kevesen maradtak hűek hozzájuk.

a katonai személyzetet október 21-én éjjel oldalazták, amikor a Milrevcom kizárólagos ellenőrzést gyakorolt a helyőrség felett a szovjet katonák szekciójának nevében. A kerületi parancsnok, Polkovnikov ezredes nem volt hajlandó engedélyezni ezt az ellenőrzést, őt és munkatársait egy Milrevcom nyilvános nyilatkozatban elítélték, mint “az ellenforradalmi erők közvetlen fegyverét”. A katonai parancsnokság ultimátummal válaszolt a szovjeteknek, ami miatt október 23-án és 24-én elhalasztották a tárgyalásokat és az üléseket.

a bolsevik népfelkelés október 24-én kezdődött, amikor a “liberális” erők megpróbálták leállítani a Pravdát, és más lépéseket tettek a kormány bebiztosítása érdekében. A Milrevcom fegyveres csoportokat küldött a fő Távirati irodák elfoglalására és a Neva feletti hidak leeresztésére. Azon az éjszakán a bolsevikok gyorsan és könnyen átvették az irányítást, mivel mind az őr, mind a munkások túlnyomó többsége mellettük állt, részt véve a “Milrevcom”terveiben.

másnap reggel 10 órakor a Milrevcom kiadott egy közleményt, amelyet Lenin írt, kijelentve az Ideiglenes Kormány végét és a hatalom átadását a Petrográdi szovjetnek. Kora délután Trockij összehívta a Petrográdi szovjet rendkívüli ülést, hogy megelőzze a szovjetek kongresszusát. Tele volt bolsevikokkal és baloldali SZDSZ-esekkel.

aznap este megnyílt a szovjetek második Kongresszusa a Szmolnij-i kongresszusi teremben. A 600 küldött 3 Mensevikből és 21 Bolsevikból álló Elnökséget választott, és elhagyta az SRs-t.

másnap az Ispolkom elutasította a Kongresszus működését, és felszólította a szovjeteket és a hadsereget, hogy védjék meg a forradalmat. Este azonban a Kongresszus elutasította az Ispolkomot, és egy új, 101 tagú (62 bolsevik) csoporttal helyettesítette Lev Borisovich Kamenev alatt. Jóváhagyta továbbá a békéről szóló rendeletet, a szárazföldi rendeletet és egy új kormány megalakulását – a Népbiztosok tanácsát (szovjet Narodnykh Komissarov, rövidítve Sovnarkom) – az Alkotmányozó Közgyűlés üléséig. A Sovnarkom elméletileg elszámoltatható volt a CEC/VTsIK számára, de a szervezet minden szempontból tehetetlen volt.