vissza a tartalomjegyzékhez

nyelv és kommunikáció

a Libériában beszélt angol fajták közül a legrangosabb a standard Libériai Angol, amelyet hivatalos politikai beszédekben, a nyomtatott és sugárzott médiában, valamint az oktatási rendszer minden szintjén használnak. Ez olyan, mint a standard angol használt máshol anglophone Afrikában, kivéve, hogy a hangrendszer és annak néhány szókincs befolyásolta az amerikai helyett a brit minták. A standard Libériai angol nyelvet mind az amerikai Libériai, mind az őslakos származású elit és szubelit beszéli, mások pedig különböző fokú kompetenciával rendelkeznek.

bár a standard Libériai angolt gyakran és folyékonyan használják a jól képzett amerikai liberálisok, úgy gondolják, hogy csak néhányuk otthoni (vagy informális) nyelve. Ennek az etnikai csoportnak az elitjének otthoni nyelve olyan nyelv, amelyet Ian Hancock nyelvész népi Libériai angolnak hív. A helyi kifejezéseket nem kedvelik az emberek, akik ezt beszélik, és néhány Americo Liberians megpróbálja elnyomni annak használatát otthon, mert gyakran “rossz angolnak” tekintik.”Azt javasolták, hogy ez a népi leszármazottja egy formája fekete Angol kifejlesztett az amerikai déli a tizennyolcadik század végén és a tizenkilencedik század elején. Libériába a telepesek hozták, akik közül néhányan standard amerikai angol nyelvet beszéltek, ezt a fekete angolt a standard Libériai angol, Az afrikai nyelvek és a pidgins, akiket azok a népek beszéltek, akikkel a telepesek és leszármazottaik kapcsolatba kerültek.

a köznyelv helyi változatait az őslakos Liberálisok beszélik, akik tartós kapcsolatot tartottak fenn az amerikai Libériaiakkal. Ezeket a változatokat a beszélők afrikai anyanyelvének befolyása jellemzi, különösen a szókincsre. Bizonyos esetekben, például, a kepama nevű népi nyelv, az őslakos városlakók könnyebben beszélhetik a köznyelvet, mint az anyanyelvük, fenntartva az utóbbi használatát különleges helyzetekben.

más angol nyelvű fajták a “Kongó”, A “katona angol”, A Libériai pidgin “és a ” Kru pidgin”. A “Kongó” szót a visszafoglalt rabszolgák leszármazottainak maradványai beszélik,akiknek többsége az amerikai Libériai etnikai kategóriába került. Hancock szerint az övék az Americo libériai népi konzervatív változata, amelyet egyes amerikai liberálisok azt állítják, hogy nem képesek megérteni. Ez az állítás egyszerűen tükrözi az amerikai Libériai felsőbbrendűség érzését a Kongókkal szemben, nem pedig nyelvi akadályt. Mind a libériai pidgin, mind a Kru pidgin angol pidgins abban az értelemben, hogy korlátozott lexikonjuk nagy része angolul alapul, még akkor is, ha a hangrendszerek különböznek az angol Standard fajtáitól. A nyelvtan és a szintaxis azonban egyszerűsített formáknak tűnik egy vagy több afrikai nyelv alapján. A libériai pidgin eltér a keletebbre fekvő anglofon országok angol nyelvű pidginjeitől, valamint a szomszédos Sierra Leone-i Krio-tól nyugatra. Kru pidgin, azonban, úgy tűnik, hogy kapcsolódik Krio és inay hoztak a Kru partján Délkelet-Libéria Kru élt Freetown, Sierra Leone. Az angol katonák a népi Libériai angol és a libériai pidgin őslakos változatait ötvözik, és a hadsereg és a rendőrség is használja őket. Nem világos azonban, hogy a parancs nyelveként használták.

Libéria őslakos népei közül sokan a szomszédos törzsek nyelveit használják különböző kompetenciákkal, akár azért, mert az egyik nyelv egy helyi lingua franca, akár egyszerűen azért, mert az érintett lakosok ugyanabban vagy közvetlenül szomszédos érmében élnek az egységekben. A második nyelv tanulása könnyebb lehet, ha ugyanabban a nyelvi családban vagy ágban van, mint a tanuló első nyelve; például úgy tűnik, hogy a Kruan nyelvek beszélői között sok a kétnyelvűség. Libéria északi és nyugati részén azonban, ahol mind a három alcsalád megbánást tanúsít, kétnyelvűség lép fel a határaikon. A Belle, egy nagyon kis csoport, használja Loina, mint a kereskedelmi nyelv, és sokan közülük használja Loma a Közösségen belül. A Bopolu területen, ahol sok csoport jött össze a tizenkilencedik században a hegemónia a Mandingo vagy a Gola, sok ember tud beszélni két vagy több nyelven egy sor, amely magában foglalja nemcsak Gola és Mandingo, hanem Kpelle, Gbandi, és talán mások. A part menti régióban és közvetlen hátországában, monroviától északnyugatra, a Gola, a Vai és a Dey különböző folyékonyan beszélhetik egymás nyelvét. Különösen, a Dey, egy csökkenő csoport, használhatja Gola vagy Vai, mint egy otthoni nyelv.

Az afrikai nyelvek ortográfiáinak fejlesztése iránti legnagyobb érdeklődést különböző egyházak Misszionáriusai mutatták ki, elsősorban az evangélikusok, akik szerették volna a Biblia és más vallási anyagok egészét vagy egy részét a helyi nyelvekbe adni. Az ábécéket több Libériai nyelv számára fejlesztették ki, és létezik egy szkript a Kpelle számára. De egyetlen őshonos nyelv sem éri el a lakosság több mint egyötödét. Továbbá nem biztos, hogy egy egész etnolingvisztikai csoportnak szánt ábécé megfelelő lenne minden dialektusához.

A szkript őshonos fejlesztése egy jól ismert esetben történt,a Vai szótag. Valamikor a tizenkilencedik század első harmadában Dualu Bukele, több barát támogatásával, létrehozott egy forgatókönyvet, amely a Vai nyelv írásához igazodik. A huszadik század második felében, kisebb változások után, a szkript körülbelül 240 különálló karaktert használt, amelyek többsége konkrét mássalhangzó magánhangzó-kombinációkat tartalmazott. A forgatókönyv, még mindig használatban 1984-ben, már alkalmazott a különböző célokra, de talán a leggyakrabban nyilvántartási egyfajta vagy más. Bizonyos esetekben az emberek megtanulták a nyelvet a szkript használatához. Néhány Vai, akik közül sokan muszlimok, írástudó három különböző nyelven és szkriptek: Vai, arab és angol. A forgatókönyvet nagyrészt büszkeségből tartották életben. Nem rutinszerűen tanítják a Vai gyermekeknek, hanem a hozzáértő vének továbbítják azokat a fiatalokat, akik kifejezik a tanulási vágyat.

Vissza a Tartalomjegyzék