elsődleges termelékenység

az ökoszisztéma elsődleges termelékenységét az a sebesség határozza meg, amellyel a napenergiát a fotoszintézisben a klorofill szerves anyaggá alakítja.
meghatározása a következő:

•bruttó elsődleges termelékenység (GPP), a teljes fotoszintézis sebessége (ezért teljes fotoszintézisnek is nevezik•;
* nettó elsődleges termelékenység( NPP), az előállított szerves anyag tárolásának sebessége, a növény által az élethez használt sebességtől (ezért látszólagos fotoszintézisnek is nevezik);
* a közösség nettó termelékenysége (NPC), ez a sebesség, amellyel a növényevő és húsevő állatok által nem használt szerves anyagot tárolják;
• másodlagos termelékenység (SP), ez az a sebesség, amellyel a szerves anyagot a fogyasztók tárolják (azaz a heterotróf organizmusok, amelyek nem rendelkeznek fotoszintézis képességgel) energia célokra.

az ökoszisztémákban magas elsődleges termelékenységi ráta érhető el, ha a fizikai tényezők (például a víz, a tápanyagok és az éghajlat) kedvezőek. A másodlagos energia bizonyos formáinak jelenléte szintén hozzájárulhat az elsődleges termelékenységi ráta növeléséhez. Példa erre a torkolatok, a világ egyik legtermékenyebb ökoszisztémája. A torkolatokban az édesvíz találkozik a tengervízzel. Az ott élő növények széles fotoszintetikus szőnyeget alkotnak. A fatörzsek és a gyökerek nagy mennyiségű élelmiszer-részecskét csapdába ejtenek, és amint az életciklusuk véget ér, elbomlanak, így több szerves anyaggal látják el az ökoszisztémát. Itt a másodlagos energiát az árapály hatása biztosítja, hogy az egyik oldalon elősegíti a tápanyagok gyors áramlását, a másik oldalon pedig elősegíti az előállított hulladék ártalmatlanítását, hogy az ott élő szervezetek (tengeri sügér, gilthead, márna, kagyló lárvák) ne költsenek energiát az élelmiszer megtalálására vagy a hulladék ártalmatlanítására, és gyorsabban növekedhetnek.