Articles

Egy Álmos Beteg REM Rebound

BEVEZETŐ

Egy 25 éves férfi ismertette a alvásklinikán a vezető panasz a fokozott nappali aluszékonyság, s tanúja az éjszakai “fojtogatás epizódok” nyúlik vissza néhány évet. Epworth Sleepiness Scale pontszáma 13 volt. A szokásos ágy-és emelkedési ideje 23:00, illetve 07: 00 volt. Nem volt horkolás, és a beteg tagadta a kórtörténetben szereplő kataplexiát, hypnopompikus / hypnagogikus hallucinációkat vagy alvásbénulást. Hat héttel az alvásvizsgálata előtt az alapellátási orvosa napi 20 mg paroxetint írt elő, és 2 héttel a vizsgálat előtt 50 mg trazodont adtak a gyógyszeres kezeléshez lefekvéskor. Ezeket a gyógyszereket a depresszió kezelésére írták fel komorbid szorongással, amely sok éven át jelen volt, de jelenleg nem kezelték. Annak ellenére, hogy a rendszeres alvási ütemterv 8 óra / éjszaka, gyakran elaludt a munka során. A beteg megjegyezte, hogy túlzott nappali álmossága megelőzte az antidepresszánsok alkalmazását. Családi története pozitív volt az obstruktív alvási apnoéval rendelkező apa számára. Fizikai vizsgálata normális életjeleket tárt fel, testtömegindexe 23,5. A fej, a fül, a szem, az orr és a torok vizsgálata nem volt figyelemre méltó, csakúgy, mint a cardiopulmonalis vizsgálat.

egynapos diagnosztikai poliszomnogramot (PSG) kaptunk az 1.ábrán látható hipnogrammal és az 1. táblázatban szereplő releváns eredmények összefoglalásával.

1. Megjegyzés: a nagy mennyiségű REM alvás (által kijelölt R az y tengely) a nyilak mutat ezekre a területekre az érdeklődés.

th colspan=”1″ rowSpan=”1″>polysomnographic variable

1. táblázat diagnosztikai Poliszomnogram összefoglaló alvási idő statisztika, alvási szakasz statisztika és légzési Esemény statisztika

result
lights off (time) 22:34
világít (idő) 05:33
az ágyban töltött Idő (min) 420
Teljes NREM alvás ideje (perc) 152
Teljes alvás REM (min) 205
Ébredj után elalvási (perc) 36
Aludni hatásfok (%) 85
Késleltetés aludni (min) 21
Késleltetés a REM (min) 83
Százalékos N1 aludni, hogy teljes alvási idő (%) 1
Százalékos N2 aludni, hogy teljes alvási idő (%) 19
Százalékos N3 Aludni, hogy teljes alvási idő (%) 22
Százalékos REM alvás teljes alvási idő (%) 58
Általános apnoe-hypopnea index (események/óra) 7.6
Fekvő apnoe-hypopnea index (események/óra) 17.8
REM apnoe-hypopnea index (események/óra) 6.4

többszörös alvási késleltetési tesztet (MSLT) kaptak a PSG után, hogy objektíven értékeljék az aluszékonyság súlyosságát (2.táblázat).

2. Táblázat Eredmények a Több Sleep Latency test

Nap Idő Kikapcsolás Késleltetés (perc) REM Késleltetés (perc)
nem 07:11 16
II 09:12 5
III 11:08 13 8*
IV 13:11. 18.5 5*
V 15:01 20
azt Jelenti, alvási latencia 14.5

annak Ellenére, hogy egy átfogó normális jelenti, alvási latencia, meg kell jegyezni, hogy a nap III. nap IV bizonyította, elalvási REM periódusok (SOREMP) (*).

kérdés: Milyen további információ lenne fontos ahhoz, hogy a beteg segítséget kérjen a PSG-n és az MSLT-n észlelt eredmények magyarázatában?

válasz: a gyógyszerek vagy rekreációs gyógyszerek listája a közelmúltban kezdődött vagy megállt. Fontolóra lehet venni a kábítószer-szűrést annak biztosítása érdekében, hogy az eredmények ne legyenek farmakológiailag indukáltak. Sleep naplók 1 héttel az MSLT előtt, hogy értékelje a korábbi sleep-wake menetrendek néha hasznos lehet keresni elégtelen alvás.

vita

bár a klinikai depresszió hypersomniával járhat, páciensünk éjszakai fulladásos epizódokra vonatkozó panasza további poliszomnográfiás értékelést indokolt, hogy kizárjuk az alvászavaros légzést, mint hozzájáruló okot. A poliszomnogramon látható enyhe alvászavaros légzés mellett a hipnogramján a REM alvás százalékos arányának jelentős növekedése, a REM rebound, az MSLT-n látható 2 SOREMPs pedig az eset fontos megállapításai voltak. Mindegyik fog foglalkozni viszont.

egészséges felnőtteknél a REM alvás a teljes alvási idő 20-25% – át teszi ki. REM alvás történik minden 90-120 perc egy éjszakai alvás, valamint növeli az időtartamot minden egyes időszak REM. Éjszaka 4-5 REM alvás lehet.1 betegünkben ezzel szemben a teljes alvási idő 58% – a REM alvásból állt. A megnövekedett REM alvási százaléknak számos oka van, amint azt a 3.1–8. táblázat mutatja:


3. táblázat a PSG

REM alváshiány

a REM-elnyomó gyógyszerek visszavonása (azaz. szelektív szero-tonin reuptake inhibitorok)

a rekreációs gyógyszereket (pl. etil-alkohol,kokain)

a Depresszió

átesett Betegek CPAP titrálás

A beteg jelentés letiltása hypersomnia megjelent arányban az egyik napról a másikra PSG megállapítások, így megválasztott elvégezni, illetve értelmezni az MSLT annak ellenére, hogy néhány MSLT iránymutatást nem pontosan találkoztam.9,10 MSLT iránymutatások azt sugallják, legalább 2 hetes Élelmezés-egészségügyi várakozási idő minden olyan gyógyszerek mellékhatások, amelyek megzavarják az alvás, beleértve az alkohol, antidepresszánsok, vagy kábítószer;9,10 azonban az alapellátással folytatott konzultáció során érezte, hogy pszichiátriai állapota nem tette lehetővé antidepresszáns gyógyszereinek megállítását. Az MSLT iránymutatásai szerint az első napindítás 1,5-3 órával az előző éjszakai vizsgálat befejezése után kezdődik, és legalább 360 perc éjszakai alvást kell rögzíteni az értelmes MSLT eredményekhez. Bár alváslaboratóriumunkban rutinszerűen követik az AASM irányelveket, a véletlen korai “megvilágítás” 357 perc alvási időt eredményezett, amely szerintünk ebben az esetben továbbra is megengedte az adatok értelmes klinikai értelmezését. Betegünk átlagos alvási késleltetése 14 perc volt, amely a túlzott hipersomnolencia panaszai ellenére a normál tartományba esik. Vegye figyelembe, hogy az átlagos alvási késleltetést eltorzíthatja az a tény, hogy a beteg nem tudott szunyókálni a nap V. páciensünk a vizsgálat során 2 SOREMPs-t is tapasztalt. Míg 2 vagy több SOREMPs felvetheti a narkolepszia kérdését, ez a diagnózis a < 8 perc átlagos alvási késleltetést is igényel, amelyet betegünknek nem volt. SOREMPs előfordulhat más klinikai helyzetekben is, amint az A 4.táblázatban látható.1-8

4. Táblázat Okai elalvási REM Periódusok az MSLT

a Narkolepszia

Obstruktív alvási apnoe

Visszavonása REM-elnyomó gyógyszerek (ie. a szelektív szerotonin visszavétel gátlók)

a Depresszió

Késleltetett alvási fázis szindróma

REM alvás pótlék REM alváshiány

végeztünk további kihallgatásra, hogy ismertesse a meglepő mennyiségű REM alvás a jelenléte SOREMPs összefüggésben a normális alvás latency. Bár a PSG vagy az MSLT előtt nem jelentette be nekünk a gyógyszeres rendszer változásait, később közölte, hogy a PSG-je előtt 3 nappal abbahagyta a paroxetint és a trazodone-t mellékhatások miatt, majd ezeket a gyógyszereket a PSG éjszakáján újraindította a kórházi tartózkodás iránti növekvő szorongás miatt. Emellett a növekvő szorongás arra késztette a beteget, hogy a PSG előtti éjszaka 5 mg diazepamot, az MSLT reggelén pedig 5 mg diazepamot vegyen be; ezt az MSLT napján a vizelet toxikológiai képernyőjén fedezték fel. Érdekes módon az éjszakai PSG-n vagy az MSLT-n nem nőtt az alvás Orsók száma, amelyeket korábban a diazepam adagolásával társítottak.11 a mérlegelés után a beteg szorongása is hozzájárulhatott a hosszabb átlagos alvási késleltetéshez, mivel azzal volt elfoglalva, hogy délután elhagyja a kórházat, és nem tudott elaludni az utolsó nap alatt.

a legfontosabb elvétel ez az eset, hogy a PSG-n és az MSLT-n látott nagy mennyiségű REM alvást a REM elnyomó gyógyszerek visszavonása okozhatja, és nem feltétlenül jelzi a narkolepsziát.1-4, 8 betegünkben a paroxetin és a trazodon hirtelen megvonása valószínűleg drámai eredményekhez vezetett. A diagnózist bonyolítja a zavaró tényezők a beteg depresszió, ami szintén növeli REM alvás, 1, 7-9, valamint a beteg enyhe alvási apnoe, ami oda vezethet, hogy SOREMPs MSLT a következő napon.1,4,5 a REM rebound súlyosságát azonban nem valószínű, hogy csak ezekkel a kérdésekkel magyarázzák. A többszörös zavaró változók miatt döntés született a beteg PSG-jének és MSLT-jének megismétléséről, amikor a pszichiátriai állapota stabilabb volt, és a gyógyszereket biztonságosan vissza lehetett vonni.

GYÖNGY

  1. az arcát egy alvó tanulmányt, amely REM pótlék, a betegeket kikérdezni, nem csak a jelenlegi gyógyszerek, valamint rekreációs droghasználat, hanem bármilyen változtatást tett, hogy a gyógyszer vagy alvási rutin, a hét tesztelés előtt

  2. Rutin vizsgálatot, illetve kábítószer szinten hasznos lehet erősíteni, hogy az MSLT megállapítások nem farmakológiai okozta.

  3. a 2 SOREMPs jelenlétét nem szabad automatikusan azonosítani a narkolepszia diagnózisával.

  4. A REM rebound jelenségnek a differenciáldiagnózis részét kell képeznie, ha a poliszomnogramban magas REM alvás százalékos aránya látható, különösen a magas alvási hatékonyság összefüggésében.

DISCLOSURE STATEMENT

Ez nem egy iparág által támogatott tanulmány volt. A szerzők szerint nincs pénzügyi összeférhetetlenség.

  • 1 Borbély Aapeter Achermann PKryger MHRoth tdement WCSleep homeosztázis és az alvásszabályozás modellje20054.ed.PhiladelphiaWB Saunders405409

    Google Scholar

  • 2 Feige BVoderholzer URiemann DDittmann RHohagen FBerger MFluoxetine and sleep EEG: effects of a single dose, subchronic treatment, and discontinuation in healthy subjectsNeuropsychopharmacology20022624658, 11790520

    Google Scholar

  • 3 Peterson MJBenca RMSleep in mood disordersPsychiatric Clin North Am200629100932

    Google Scholar

  • 4 Endo TRoth CLandolt HP, et al.Selective REM sleep deprivation in humans: az alvásra és alvásra gyakorolt hatások EEGAm J Physiol1998274R118694, 9575987

    Google Scholar

  • 5 Aldrich MEiser ALee Mshipley JEEffects a folyamatos pozitív légúti nyomás a fázisos események REM alvás betegeknél obstruktív alvás apneaSleep1989124139, 2678403

    Google Scholar

  • 6 Schierenbeck triemann Dberger Mhornyak Meffect tiltott szabadidős kábítószerek alvás közben: Kokain, ecstasy és marijuanaSleep med Rev2008123819, 18313952

    Google Scholar

  • 7 Vogel GWVogel Fmcabee RSThurmond AJImprovement of depression by REM sleep sleep deprivationArch Geniathry19803724753, 7362414

    Google Scholar

  • 8 Winokur Agary KARodner s, et al.Depresszió, alvási fiziológia és antidepresszáns gyógyszerek2001141928, 11568979

    Google Scholar

  • 9 Littner MRKushida CWise M, et al.Az amerikai alvó Orvostudományi Akadémia gyakorlati bizottságaa többszörös alvási késleltetési teszt klinikai alkalmazásának és az ébrenléti teszt fenntartásának gyakorlati paramétereileep20052811321, 15700727

    Google Scholar

  • 10 Arand DBonnet MHurwitz TMitler MRosa RSangal Rbaz MSLT és MWTSleep20052812344 klinikai alkalmazása, 15700728

    Google Scholar

  • 11 suetsugi mmizuki yushijima ikobayashi twatanabe ya diazepam hatása az alvó orsókra: minőségi és mennyiségi elemzésneuropsychobiology2001434953, 11150899

    Google Scholar