Articles

az elővigyázatosság elve

figyelemre méltó példák

a környezeti károk megelőzésének alapvető kötelessége az elővigyázatosság elve révén a jövőbe jut (Bodansky, 2017). Nem csak kérni tétlenség—például kiválasztása nem építeni egy vízerőmű gát—de ez működik, mint egy licenc cselekmények megelőzésére vezethet visszafordíthatatlan környezeti károk a jövő generációi számára.

például néhány állam, amelyet az elv inspirált, moratóriumot hozott létre a GMO-kra. Ezek az országok, köztük Peru, Németország, meghatározott politikák tiltó, többek között, a termesztés GMO növények alapján, a bizonytalanság, a rendelkezésre álló tudomány a hatások a Gmo-k, a közegészségügyi, valamint ökoszisztémák. A kritikusok szerint ez a moratórium hatással lenne az élelmiszerek rendelkezésre állására, különösen a fejlődő országokban, míg a támogatók az óvatos megközelítést védték annak érdekében, hogy megakadályozzák a biológiai sokféleségre és a géntechnológiával módosított termékeket fogyasztó emberek egészségére gyakorolt esetleges negatív hatásokat. A moratórium megállapításának intézkedése jó példa lehet az elővigyázatosság elvének alkalmazására.

azok, akik az elővigyázatosság elvének a géntechnológiával módosított szervezetek kezelése során történő alkalmazása mellett érvelnek, gyakran idézik a genetikai sokféleség elvesztését, beleértve a gyümölcsöket és a zöldségeket is. (Fotó: iStock)

az elővigyázatossági elv alkalmazását gyakran kritika kíséri. Például a 2011-es fukusimai Daiichi nukleáris katasztrófa után Japánban az emberek elvesztették a bizalmat az atomerőművek biztonságában, és a hatóságok úgy döntöttek, hogy bezárják a legtöbb Japán létesítményt. Ez a döntés valószínűleg megakadályozta a környezet és a közegészségügy súlyos károsodását. A kritikusok azonban megjegyezték a döntés negatív kompromisszumait. Egy fontos villamosenergia-forrás bezárása következtében Japánnak fosszilis tüzelőanyagok importálásával kellett kielégítenie az ebből eredő energiaigényt, ami magasabb energiaárakhoz és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedéséhez vezetett, ami hozzájárult a globális éghajlatváltozáshoz.

annak ellenére, hogy az éghajlatváltozás okaira és hatásaira vonatkozó tudomány nagy része egyértelmű, sok kérdés—különösen a jövőbeli hatásokkal és a geoengineering megoldások bevezetésével kapcsolatos kérdések—továbbra is bizonytalan. Ezen a ponton hasznos, hogy az elővigyázatosság elvét az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb szerződés tartalmazza. Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) 3.cikke megállapítja, hogy “a feleknek óvintézkedéseket kell tenniük az éghajlatváltozás okainak előrejelzése, megelőzése vagy minimalizálása, valamint káros hatásainak enyhítése érdekében.”Továbbra is megerősíti, hogy a teljes tudományos bizonyosság hiányát nem szabad felhasználni a súlyos vagy visszafordíthatatlan károk megelőzésére irányuló intézkedések elhalasztásának okaként.

a feleknek óvintézkedéseket kell tenniük az éghajlatváltozás okainak előrejelzésére, megelőzésére vagy minimalizálására, valamint káros hatásainak enyhítésére. Hol vannak a fenyegetés súlyos vagy visszafordíthatatlan kár, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható, mivel egy ok, amiért az ilyen intézkedések elhalasztását…

UNFCCC 3. Cikk

a Nemzetközi bíróságok is fokozatosan tartalmazza az elővigyázatossági megközelítést a saját döntéseit, véleményét. A Nemzetközi Bíróság úgy ítélte az elv az 1995 Nukleáris Tesztek esetben kapcsolatos vita között, Új-Zéland, Franciaország felett nukleáris tesztelés a Dél-Csendes-óceánon, ahol, bár az elv nem szerepelt a határozat hivatkozott két eltérő bírák. A Gabčíkovo-Nagymaros projekttel kapcsolatos 1997-es ügyben is a részt vevő államok váltották ki az elvet. Ebben az esetben is a bíróság nem tartalmazza azt az elvet, hogy a határozatban, de a Bíró Kristóf Weeramantry, egy külön vélemény, megjegyezte, a modern környezetvédelmi jog lehet tanulni a gyakorlatokat, elvek, a hagyományos rendszerek említett, a következő elveket: vagyonkezelői földi erőforrások generációk közötti jogok, az integráció, a fejlődés, környezeti, természetvédelmi, valamint a kötelessége, hogy megőrizze a tisztesség, a tisztaság, a környezetvédelmi, valamint a kollektív tulajdon, a természeti erőforrások, hogy kell használni a maximális szolgáltatás ember. Ez a vélemény emlékeztet arra, hogy a környezetvédelem nemcsak a Stockholmi konferencia előtti időpontokat idézi elő, hanem azt is, hogy az emberiség szabványokat dolgozott ki a természetbe való állandó beavatkozásuk kompenzálására (Alam et al., 2015).

a kereskedelmi viták az elővigyázatosság elvét is magukban foglalják, amint azt az Egyesült Államok és Kanada közötti, Az Európai Unió (EU) ellen folytatott Kereskedelmi Világszervezet előtti marhahormon-ügy is mutatja. Ez utóbbi megtiltotta a mesterséges növekedési hormonokat tartalmazó marhahústermékek behozatalát azzal az indokkal, hogy nincs tudományos konszenzus az egészségügyi hatásokkal kapcsolatban. Mivel az EU számíthatok a saját szabályait—az elővigyázatosság elve volt már beépítették az 1992-es Maastrichti szerződés—, míg az usa, Kanada nem volt jogi elismerés elvének, az ügyet azzal ért véget, hogy az EU továbbra is a tilalmat, valamint az usa, Kanada fenntartása a szankciók.

az elővigyázatosság elvének tartalma még mindig fejlődik, ezért, bár számos nemzetközi és nemzeti bíróság említette az elővigyázatosság elvét, ügyeltek arra, hogy ne alapozzanak rá döntéseket, így annak pontos jogi jelentése megoldatlan.

kiválasztott környezetvédelmi többoldalú és regionális megállapodások, amelyek tartalmazzák az elővigyázatossági intézkedés fogalmát

  • 1992. évi biológiai sokféleségről szóló egyezmény
  • 1992. Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye
  • 1992. évi ENSZ-egyezmény a határokon átnyúló vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról
  • 1994.>
  • 1995. évi megállapodás az Egyesült Nemzetek jogi egyezményének rendelkezéseinek végrehajtásáról a Tenger December 10-i 1982 vonatkozó, a Természetvédelmi kezeléséről, Közrefogja halállomány nagy távolságra Vándorló Halállományok
  • 1996 London Jegyzőkönyv az 1972-es Egyezmény a Tengeri Környezetszennyezés Megelőzése által Dömping a Hulladékok, valamint Egyéb Kérdések
  • 2000 biológiai biztonságról szóló Cartagenai Jegyzőkönyv a Biológiai Sokféleség Egyezmény
  • 2001-es Stockholmi Egyezmény a környezetben Tartósan megmaradó Szerves Szennyező anyagok
  • 2018 Regionális Megállapodás alapján az információhoz való Hozzáférés, A nyilvánosság Részvétele a törvény a Környezetvédelmi Számít Latin-Amerikában pedig a Karib-térségben