6 Tudományos Okok miatt Kell Több Olvasata
Olvasás szállít minket, hogy a világ soha nem láthatjuk, bemutatja, hogy az emberek soha nem fogunk találkozni, de instills érzelmek lehet, hogy soha másképp érzem magam. Azt is előírja, egy sor egészségügyi ellátások. Itt van hat tudományos ok, amiért több könyvet kell felvennie.
1. AZ OLVASÁS CSÖKKENTI A STRESSZT.
2009-ben a tudósok a University of Sussex az Egyesült Királyságban értékelte, hogy a különböző tevékenységek csökkentette a stresszt mérésével pulzusszám és izomfeszültség. Egy könyv vagy újság olvasása mindössze hat percig csökkentette az emberek stresszszintjét 68 százalékkal-erősebb hatás, mint sétálni (42 százalék), inni egy csésze teát vagy kávét (54 százalék), vagy zenét hallgatni (61 százalék). A szerzők szerint az a képesség, hogy teljesen elmerül, zavart az, ami az olvasás a tökéletes módja annak, hogy enyhíti a stresszt.
2. AZ OLVASÁS—KÜLÖNÖSEN A KÖNYVEK—ÉVEKET ADHAT AZ ÉLETÉHEZ.
a napi olvasási adag meghosszabbíthatja az élettartamot. A Yale Egyetem csapata több mint 3600 50 évesnél idősebb felnőttet követett 12 évig. Felfedezték, hogy azok az emberek, akik napi 30 percig könyvolvasásról számoltak be, közel két évvel hosszabb ideig éltek, mint azok, akik magazinokat vagy újságokat olvasnak. A résztvevők, akik olvassák, több mint 3,5 óra / hét volt, 23% – kal kisebb valószínűséggel halnak meg, s a résztvevők, akik olvasni kevesebb, mint 3,5 óra / hét volt, 17 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg. “A könyvek olvasásának előnyei közé tartozik a hosszabb élet, amelyben elolvashatja őket” – írták a szerzők.
3. AZ OLVASÁS JAVÍTJA A VILÁG NYELVTUDÁSÁT ÉS TUDÁSÁT.
Az 1990-es években, Keith stanovich reading Pioneer és kollégái több tucat olvasási tanulmányt készítettek a kognitív képességek, a szókincs, a tényszerű ismeretek, valamint bizonyos fikciós és nem irodalmi szerzők közötti kapcsolat felmérésére. A szerző felismerési tesztjét (ART) használták, amely az olvasási készség erős előrejelzője. Stanovich elmondta, hogy a tanulmányok átlagos eredménye az volt, hogy a lelkes olvasók a művészet által mérve körülbelül 50 százalékkal nagyobb szókincset és 50 százalékkal több tényalapú tudást szereztek.
Az olvasás mind előre jelzi, mind hozzájárul ezekhez a készségekhez-mondja Donald Bolger, a Marylandi Egyetem Emberi Fejlesztési professzora, aki azt vizsgálja, hogy az agy hogyan tanul olvasni. “Olyan, mint egy hógolyó hatása” – mondja mentális fogselyem. “Minél jobban olvasol, annál több szót tanulsz. Minél több szót tanulsz, annál jobb vagy az olvasásban és a megértésben—különösen olyan dolgokban, amelyek kívül esnek a szakértelmeden.”
4. AZ OLVASÁS FOKOZZA AZ EMPÁTIÁT.
A 2013-as tanulmány szerint, egy csoport önkéntes vagy olvasott irodalmi fikció (mint például a “Corrie” által Alice Munro), népszerű regény (például a “Space Jockey” Robert Heinlein), szépirodalmi (mint például a “Hogy a Burgonya Megváltoztatta a Világot” Charles Mann), vagy semmi. Öt kísérlet során azok, akik irodalmi fikciót olvasnak, jobban teljesítettek olyan feladatokon, mint például a karakterek működésének előrejelzése és az arckifejezésekben kódolt érzelmek azonosítása. Ezek arra utalnak, hogy képesek megérteni mások mentális állapotát, amelyet a tudósok az elme elméletének neveznek.
“Ha nem lépünk kapcsolatba a karakter, aki árnyalt, kiszámíthatatlan, ezért nehéz megérteni, akkor azt hiszem, sokkal valószínűbb, hogy a megközelítés az emberek a valós világ egy érdek, valamint az alázat szükséges foglalkozó komplex egyének, a” tanulmány vezető szerzője David Kidd, a posztdoktori ösztöndíjas a Harvard egyetemen az Oktatás, mondja Mentális Fogselymet.
5. AZ OLVASÁS NÖVELI A KREATIVITÁST ÉS A RUGALMASSÁGOT.
“a valódi életünkben gyakran érezzük magunkat mintha döntést kell hoznunk, ezért bezárjuk az elménket olyan információkhoz, amelyek végül segíthetnek nekünk” – mondja Maja djikic, a Torontói Egyetem pszichológusa. “Amikor fikciót olvasunk, gyakoroljuk, hogy nyitva tartsuk az elménket, mert megengedhetjük magunknak a bizonytalanságot.”
Djikic erre a következtetésre jutott, miután tanulmányt készített, amelyben 100 embert rendeltek el egy kitalált történet vagy egy nem irodalmi esszé olvasására. A résztvevők ezután kérdőíveket töltöttek ki, hogy felmérjék a kognitív lezárás szintjét, ami azt jelenti, hogy gyorsan le kell zárni a következtetést, és el kell kerülni a kétértelműséget a döntéshozatali folyamatban. A fikciós olvasók rugalmasabbak és kreatívabbak voltak, mint az esszéolvasók—és ez a hatás volt a legerősebb azok számára, akik rendszeresen olvasnak.
6. AZ OLVASÁS SEGÍTHET ÁTALAKÍTANI, MINT EGY SZEMÉLY.
nem gyakran tudjuk azonosítani azokat a pillanatokat, amikor személyiségünk megváltozik és fejlődik, de a fikció olvasása segíthet nekünk ebben. Ugyanaz a University of Toronto kutatócsoport kérdezte 166 emberek, hogy töltse ki a kérdőíveket kapcsolatban az érzelmek, a legfontosabb személyiségjegyek alapján, széles körben használt Nagy Öt Leltár, amely intézkedések extraversion, lelkiismeretesség, agreeableness, érzelmi stabilitás/neuroticism, valamint a nyitottság. Aztán a csoport fele elolvasta Anton Csehov “A hölgy a Játékkutyával” című novelláját egy olyan emberről, aki egy üdülőhelyre utazik, és kapcsolatban áll egy házas nővel. A másik fele a csoport olvasni egy hasonló szépirodalmi változat bemutatott, mint egy jelentést a válási bíróság. Ezt követően mindenki ugyanazokat a személyiségkérdéseket válaszolta meg, mint korábban-és a fikciós olvasók válaszai jelentősen megváltoztak. Másképp látták magukat, miután elolvasták mások kitalált élményét. A nonfiction olvasók nem estek át az önreflexió ezen változásán.
” ahogy azonosulsz egy másik személlyel, a történet főszereplőjével, belépsz egy olyan életrészbe, amelyet egyébként nem ismertél volna. Vannak érzelmei vagy körülményei, amelyeket egyébként nem értett volna meg ” – mondja Keith Oatley, a Torontói Egyetem pszichológusa és a tanulmány egyik szerzője. Az új tapasztalatok elképzelése olyan teret teremt, amelyben az olvasók növekedhetnek és változhatnak.
Leave a Reply