a normális sejtműködés legtöbb aspektusa felforgatódik a tumorok kialakulásában. Ezek a változások magukban foglalják az aberráns jelátvitelre való áttérést mind a pro -, mind az anti-proliferatív útvonalakon, a sejthalál elkerülésére és a végtelenségig történő replikációra való képesség megszerzését, valamint a normál metabolikus profil perturbációját. Emellett a tumorok és a környezetükben lévő normál sejtek közötti dinamikus kölcsönhatások fokozatosan együtt választhatják a gyulladásos és immunválaszt, hogy a tumor növekedésének gátlása helyett támogassák a gazdaszervezet endotéliumát, hogy vérellátást biztosítsanak. A rosszindulatú daganatok meghatározó jellemzője, hogy a sejtek képesek a szomszédos szöveteken keresztül vándorolni, végül pedig a távoli helyek gyarmatosítására. Ez a metasztázis folyamata molekuláris szinten kevéssé ismert. Továbbra is alapvetően kezelhetetlen, és a fő oka a rák halál.

Bevezetés

a rák olyan kóros sejtnövekedéssel jellemezhető betegségek csoportja, amelyeken keresztül a sejtek a származási helytől (primer tumor) a test más helyeire (másodlagos tumorok) diszpergálódhatnak (metasztázisok). A szó daganat származik a Latin ‘daganat’, utalva a duzzanat fordul elő, ennek következtében ezek a kóros sejtburjánzás, most pedig szinonimaként használja a ‘daganat’, azaz új vagy kóros sejtek növekedését. A neoplazma ezen meghatározása a rákok rosszindulatú és jóindulatú felosztásához vezet. A feltételek ‘daganat’, illetve ‘rák’ is használják szinonimaként, de különbséget lehet tenni, hogy áttétes rák fordul elő, mert a daganat megszerezte a képességet, hogy támadják meg a környezetben, az első lépés terjed másodlagos oldalak. Ez magában foglalja a megsemmisítése más sejtek, kritikusan néhány alkotó hajók a keringési (vér és nyirok) rendszerek. Amint a tumorsejt bekerülhet a keringésbe, más helyekre is átvihető: rosszindulatúvá vált. A következmény természetesen az, hogy vannak olyan daganatok, amelyek nem rosszindulatúak.